22 hetesen

kész a henger!!!!!!

89-89-89, a tökéletes henger. Mint a 2.5 literes colás palack, ahogy a régi vicc mondja, remélem még egyszer viszontlátom a tükörben a hagyományos két decis contour formát is. 54 kg vagyok mindehhez, ez a bertengo.com súlykalkulátora szerint kicsit az ajánlott minimális gyarapodás alatt van, de aki lát, ezt azért rögtön kétségbe vonja, úgyhogy aggodalomra semmiképp sem ad okot.

A keményedések teljesen kerülnek, amíg tökéletesen békés vagyok. Ha hagyom magam vagy Jo-t felbosszantani bármi által, akkor őnagysága tokja azonnal keményedik. Úgyhogy próbálom tökéletesen kerülni a stresszt, sokat pihenek felpakolt lábbal, marokszámra eszem a magnéziumot és a B6 vitamint, na meg napi kétszer kávézom. Ez így együtt egyelőre működőképesnek tűnik, jövő héten megyek dokihoz, ő majd megmondja belül is minden okay-e.

Mindeközben előjöttek az első kételyek is. Orsika megszült, minden rendben volt, a kislány gyönyörű és kisimult, szép munka. De Orsinak fájt. Nem volt halálfélelme, szerinte túl lehet élni, de azt mondta, hogy nagyon fájt. Nagyon-nagyon fájt, tényleg jobban, mint eddig bármi. Ezeket azért írtam ide, hogy majd ha kijön és visszatér közénk, akkor idekommentálhassa, hogy kamuzok, nem is ezt mondta. Hát ezt mondta, és korrekt volt a hölgy, mert felhívott még a szülés után három órával, hogy az eredeti verzióhoz legyen szerencsém, lila köd nélkül.

Míg Orsika kikínlódta Vivient, én kiolvastam a Mongan-módszeres könyvet. Jelentem, a könyv jó, nekem bejött teljesen, DE fogalmam nincs, hogy fogom megvalósítani. Van benne háromezer olyan elvárás, amit szerintem nincs kórház Magyarországon, amelyik teljesíteni tud. Például a relaxált nyugodt, teljesen csendben levő légkört a szülőszobában, ahol senki (!) nem ejt egy hangos hangot sem, nehogy megzavarja a kismamát a relaxációban. Senki nem szól rád, hogy toljál, nem pattan a hasadra, hogy könyökével gyorsabb tempóra ösztökélje a tökmagot, és nem hiszi, hogy a Barca-Real-on balközepesként nyugodtan drukkolhat 120 decibellel. Mert bármilyen erőszakos tolás, jöjjön az az anyuka részéről, befeszíti az izmokat és meggátolja a babát abban, hogy kijöjjön. Tehát hagyni kell a kismamát olyan mély relaxációban, ahogy csak bírja, hogy megpróbáljon ne tolni, csak szépen "kilélegezni" a babát. Láttam ilyen szülésvideót, egészen fantasztikus őszintén szólva, a kismama alvást tettet egy ágyon, mialatt szépen kibújik belőle egy baba. Na ez nincs előttem, ahogy bármilyen szülésorvos szépen hanyatt dőlve várja ahogy mi ott magunkban lélegzünk.

Mindehhez egyébként a kismama kísérője fogja biztosítani a nyugodt légkört, ő fogja csitítani a többieket és elérni, hogy mindenki vérnyomása az én jelenlegi szintemen legyen. Hmm. Krisztiánnak említettem mindezt, azt mondta válasszak másik kísérőt. Ritkán felbukkanó, de kétségkívül indokolt önkritika a részéről. Úgyhogy kénytelen vagyok belátni, hogy a módszer jónak tűnik, csak személyre kell szabni, a relaxációkat ellessük, a saját vérnyomásunkat megpróbáljuk külön szabályozni a többiekétől, de hogy mit fogunk kezdeni a lelkes szülészekkel, orvosokkal, apukákkal, azt még nem tudjuk. Viszont semmiről nem vagyunk lekésve egyelőre, mire hengerből orsóvá változunk, ki fogjuk fundálni.