2012. július 31., kedd

36 hetesen

lejjebb ment a pocakom, rendszeresen jóslófájásaim vannak és babakád van a fürdőszobámban. Nincs mit tenni, hárman leszünk. Csabi kollégám kisfia jut eszembe sokszor, aki háromévesen mikor hazahozták a kishúgát a kórházból megkérdezte apukáját, hogy ez a kisbaba mikor születik majd vissza. Amikor megtudta szegény, hogy bizony a baba marad, akkor még döbbentebben azt kérdezte: "Itt fog lakni? A MI lakásunkban???". Na igen, Johanna itt fog lakni. A MI lakásunkban. Elég fura.

Múlt héten azt írtam, remélem ennél nem leszek lassabb, hát dehogynem lettem. Egyik nap az egyik fürdőszobát takarítom ki, másik nap a másikat. Mekkora szerencse hogy nem vagyok királykisasszony, nem végeznék hét végére a kastély összes fürdőjével. Két takarítás között pihenésképpen babaruhákat mosok, vasalok, hajtogatok, válogatok. A kis árvának úgy 150 darab 56-62-es bodyja és rugdalózója van eddig, ami jó hír, mert ilyen mennyiségben való szortírozás alatt legalább esélyem van kifejleszteni a ruhák méretének szemmel való megállapítása képességét. Merthogy a méretjelző cetliket ugye kivágta a sok aggodalmaskodó korábbi anyuka, ez nagyon nagy hiba, egyrészt hogy fogok így meggazdagodni belőlük, másrészt honnan kellene tudnom, hogy a fél öklömnyi ruhadarabok éppen 1 vagy 3 hónapos babára ideálisak. Úgyhogy figyelnem kell rá, hogy legalább az új, amerikai cuccokban benne hagyjam a jelzéseket, majd max szúrja a kis nyakát picit, dehát ez a legkisebb, lesz úgyis elég baja a matraccal.

Amúgy továbbra is 59 kilósan, a pocakom tényleg lemászott, aminek eredményeképp kapok levegőt ugyan, sőt még hanyatt feküdni is tudok, de úgy járok mint egy dagadt kacsa és negyven percenként pisilni megyek. Éjszaka is, ami a lakótársamat nem nagyon zavarja hálisten, mindig felriad ugyan és minden alkalommal megkérdezi hol voltam, de igazából nem hiszem, hogy túlságosan izgatná a válasz. Ezt abból sejtem, hogy tegnap azt is megkérdezte, kell-e valami a csomagtartóból. Kiváncsi vagyok fel tudom-e majd ébreszteni, ha tényleg megindul a szülés, bár lehet mindannyiunk lelki nyugalma érdekében kedvesebb gesztus lenne lefőzni a reggeli kávéját és hagyni egy post-it-et, hogy hatig van látogatás, ugorjon majd be babázni.

Jo jól van mindenesetre, nagyon sokat ugrál még mindig, mivel lejjebb van, ez kb olyan érzés, mintha egy rakat kisállat (hörcsög, tengeri malac, oposszum, ki mit ismer:) ) masírozna reggeltől estig a gatyádban. Szurkál is persze rendesen, gondolom tovább lazulnak a szalagok, a csípőmet már meg sem merem mérni, bár még mindig van olyan terhesség előtti nadrágom amibe beleférek, csak a látvány nem valami kellemes. A szalagok lazulásának újabb jele lehet, hogy a hátam alja valamint a forgóm igen kellemetlenül elgémberednek reggelre, úgyhogy az első felriadáskor általában felkelek. Ez egyáltalán nem kellemes már, tekintve hogy este meg álmos nem vagyok, úgyhogy szépen lassan kezdek visszaállni a terhesség előtti napi 6 óra alvásra. Lehet a szervezetem okosabb mint én és fokozatosan alakít vissza, hogy ne sokkszerűen érjen majd, ha Jo sem 10 órát alszik egy éjszaka:)

Szétvált hasizmok - fyi

Csak egy rövidke infó, hátha bárkinek segítségére szolgál majd, ha a saját testével birkózik a terhessége folyamán. Említettem ugye, hogy született hasfal-gyengeséggel vagyok megáldva, elég látványos köldöksérvvel most már mindehhez, legjobbakkal is megesik. Ami az izgalmas része a dolognak, hogy exkollégám hálisten nem itthon dolgozó gyógytornász felesége levelének a hatására utánaolvastam, mit lehet ezzel tenni. Részletek laikusnak több mint uncsiak, a lényeg az, hogy létezik erre gyógytorna, azt kell szépen csinálni és mellette minimálisra fogyasztani magadon a zsírt és akkor van esélyed rá, hogy emberek közé menjél pár év után, ha a gyakorlatok használnak. Ezt írja minden fórum, cikk, orvosi kérdezz-felelek, whatever - HA angolul vagy németül olvasol utána.

Ami viszont ezt a bejegyzést indokolttá teszi, hogy hazánk orvosainak véleménye szerint (na nyilván nem az összes, mielőtt minden orvos-olvasóm kiborul, csak a 99%-a, utána lehet olvasni) ezzel a típusú hassal megáldott nőkkel nem igazán van mit kezdeni szülés után. Mármint tisztán orvosi értelemben:). Ha túl vagy az utolsó gyereken, akkor befekszel a plasztikai sebész keze alá és majd ő szépen összehegeszt, maga a szétválás nem gyógyítható. Ezt annyira hiszik és vallják, hogy a műtétet támogatja a TB! Na itt egész pozitívan csalódtam volna az egészségügyi rendszerünkben, de persze örömöm egyelőre korainak mondható.

A TB abban az esetben támogatja a műtétet, ha a terhesség folyamán elért legmagasabb testtömeg-indexed meghaladja a 35-öt. Azoknak a harminc év feletti olvasóknak, akik a BMI-generációt megelőzendő volt szerencséjük felnőni: fogod a testsúlyod kg-ban és elosztod a méterben számított magasságod négyzetével (Sári, neked megcsinálom, ha kéred:) ). Nyilván a mutató semmit nem mutat az izom-zsír arányról meg arról sem, vékony vagy vastag csontozatú vagy, de nagy átlagban azért mutatja mennyivel vagy kerekebb a kelleténél. Életkortól is függően, de mondjuk 18 és 25 közötti végeredmény számít normálisnak. Nyilván nem terhesként, hanem default. Nekem terhesség előtt ez az érték 20.3 volt, mostani testsúlyommal pedig 23.9.

Ahhoz kérem szépen, hogy a TB kifizesse azt a műtétet, amely a magyar orvosok hivatalos álláspontja szerint az egyetlen megoldás arra, hogy valaha is eltűnjön a két hasizom között elől lógó terhesség utáni pocakmaradvány, el kell érnem a 87 kg-ot, majd vissza kell fogynom valamennyit és azt tartanom kell egy évig, ennyi. Ha szimplán szétválik a hasad, akkor a támogatást nem érdemled meg, meg is kell hízzál!

opció1 van még szűk négy hetem hogy hízzak 28 kg-ot
opció2 a következő Jonathánnál sokkal tudatosabban állok a kérdéshez és kemény munkával, de elérem azt az összesen mindössze 37kg-os súlygyarapodást, ami majd lehetővé teszi, hogy mindenféle más népek szerint összehordott kamu gyógytornák helyett szépen elmehessek az SZTK-ba és a pár millió forintnyi befizetett TB-mből kiperkáljanak nekem egy műtétet.

Az a legizgibb a terhességben, hogy annyit jársz orvosokhoz, hogy mindig azt hiszed, MOST vesztetted el a naivitásod utolsó morzsáját, de neeeem... Mindig van új a nap alatt.


ui: fórumozás kapcsán találtam egy hölgyet, akinek császármetszés közben véletlenül kimetszettek egy tízforintos nagyságú bőrt a FEJÉBŐL, ahol azóta nem nő haja. Tudtam, hogy rossz vagyok biológiából, de most már kezdem feladni tényleg...:)

2012. július 30., hétfő

Mission Impossible

Jo 143 pontos listája pár ezer ráfordított munkaóra, fórumozás, na meg pár száz kilométer elpöfögtetett benzin árán, de elkészülni látszik. A listának három kényes pontja volt, ezek - nekem legalábbis meglepetésre - de a következőek:

- hálóing
- szemeteskuka
- matrac

Ezek azok a dolgok kérem szépen, amiket egy baba születéséhez beszerezni a józan ész határain belül lehetetlen. 

Merthogy árulnak ám mindhármat, félreértés ne essék, de mivel például a hálóingnél te olyat keresel amin elől gombok vannak és amúgy 100% pamut, így rögvest kitalálni, hogy kismama vagy. Ha pedig kismama vagy, vegyél hálóinget 5000 HUF felett. Pont. Ugyanolyan irgalmatlan randa lesz, mint bármilyen pamut hálóing, ráadásul a kórház után valószínűleg ki fogod dobni a kukába. 3 ilyet vegyél egyébként, ezt írja az összes okosabbnál okosabb lista, ez így 15k HUF-nál kezdődik, határ a csillagos ég, bár az vigasztalhat, hogy még mindig rondábbak ezek mint amilyen drágák. Auchan, Tesco, Interspar, Aldi, Lidl és hasonlók csekkolva, ezek SEM árulnak olcsóbban pamut hálóinget, elől gombosat meg nyilván nem - igazuk is van, ki az az őrült egy frissen szültet leszámítva, aki önként gombos hálóingben tölti az éjszakáit.

Szemeteskuka kísértetiesen hasonló. Ezek a kukák direkt pelenka tárolására szolgálnak, friss családosok 95%-a szerint birtoklásuk elengedhetetlen feltétele a család boldogságának. Úgyhogy mi boldogtalan család leszünk, ez már fix, mert hogy 5000 (-tól 20k felettig!!) HUF-ot adjak egy két arasznyi fröccsöntött műanyag kukáért, azt még le bírnám nyelni talán. De hogy ez csak és kizárólag a saját belevaló zacskó utántöltőjével működjön, ami utántöltő 2000 HUF és típustól függően 120-180 darab pelenkát képes tárolni - na ezt nem. 10 pelust használ el egy szépen karbantartott gyermek egy nap, tehát 12-18 naponta elhasználhatsz egy 2000 HUFost. Legyen átlagban 15 nap, tehát a kisbaba pelustartó nylon felhasználásának éves díja 48 000 HUF. Bolondnak is megéri.

Amit viszont nem helyettesít sem a pizsama, sem a tescos kukászsák megcsomózva, az a matrac a kiságyba. Itt nincs apelláta, a babának valamin feküdnie kell, de min? Egy kiságy matrac 2500 HUF-tól 80.000HUF-ig mozog, de ez a kisebbik baj. 10 000 HUF alatt is tudniillik két fajtát lehet kapni, szivacsot vagy kókuszt. Mindkét párt képviselői elvakultan állítják, hogy CSAK az a fajta matrac használható, különben!

Ha szivacsmatracot választasz készülj rá, hogy:
- a babának beteg lesz a gerince
- a később gerincbeteg babád ráadásul nem fog jól aludni
- nyugtalanul alvó, gerincbeteg babád még bele is fog pisilni, a matrac beissza, dobhatod a kukába
- a nyugtalanul alvó, gerincbeteg, pisis babád még rá is fog izzadni a kis matracára, mert a szivacsmatrac nem jó légáteresztő
- és mindezek csak akkor történnek ha NAGYON szerencsés vagy, hiszen minden normális ember tudja, hogy babának nem veszünk szivacsmatracot, hiszen ha hason alszik és amúgy is depressziós a fentiek miatt, hát a kis pisis izzadt gerincbetegünk bizony bele fogja fúrni a fejecskéjét a szivacsba, ami benyomódik, és így a baba megfullad.

Ha ilyesmit nem akarsz, vegyél kókuszmatracot! A fenti hátrányokkal együtt élni tudó tábor szerint viszont ekkor szoktasd magad a gondolathoz, hogy
- a kókusz nagyon jó légáteresztő, aminek eredményeképpen fázni fog a babád
- a kókuszmatracot a légzésfigyelők 99%-a nem tolerálja, ezért folyton ébren leszel a téves riasztások miatt
- a kókusz nem issza be a pisit, de ha marad rajta egy csepp BÁRMI, akkor bepenészedik az egész és dobhatod a kukába
- ha nem akarod kidobni a kukába, tehetsz alá gumilepedőt, amivel kinyírod a légáteresztő képességét, tehát olyan lesz mint egy szivacsmatrac, CSAK
- a kókusz kemény mint a rossz nyavalya, ergó a baba feje benyomja a matracot, amit így nonstop forgatgathatsz, ha már mind a négy oldalán gödör van, mehet a kukába. Ha addig nem dobtad ki a penész miatt persze.
- a kókusz kemény mint a rossz nyavalya, ami remek a gerincnek és még remekebb a baba kis fejének, ami még formálódik ugye az első pár hónapban, ergó négyszáz rémtörténetet találhatsz kókuszellenes szülőktől ami arról szól, hogyan lett a kis kerekfejű babájukból laposfejű baba. Egyenes gerinc, egyenes fej.

2012. július 29., vasárnap

Fájnak-e a jóslófájások?

A dilemma igen érdekes. Honnan fogom tudni, hogy szülni fogok, ha azokat jóslófájások jelzik elő, de én nem hiszem, hogy ezek fájhatnak?

Jóslófájásnak a nyolcvanhat fórum, blog, cikk, stb szerint azokat a méhösszehúzódásokat hívjuk, amelyek a szülést megelőző pár hétben-hónapban jelentkezhetnek, óránként max négyszer fordulnak elő, nem tartanak tovább fél-egy percnél, maguktól elmúlnak például ha zuhanyzol vagy veszel egy kád fürdőt. Van akinek van ilyenje, van akinek nincs. Van akinek kisugárzik a hátába, alhasába, van akinek nem. Van akinek fáj, van akinek nem.

Johanna pénteken produkált először ilyesmit. Elmentem fodrászhoz, álltam háromnegyed órát az M0-son, ekkor már dührohamot kapott, pedig nem siettünk sehova. Apuka génjei. Majd hazaértem és akkor is folyamatosan keményedett. Lefeküdtem a kanapéra, egy óra múlva elaludtam, mire felébredtem, többé-kevésbé elmúltak. Ittam egy koffeinmentes kávét (az bármire megoldás ám), az helyrerakott. Majd este, mikor Krisztián hazajött, jobboldalon nyomott a derekam, kb. mint régen menstruáció előtt és ennyi.

Tegnap az egész performance megismétlődött azzal a különbséggel, hogy kora este keményedések, aztán derékfájásszerűség, aztán elmentem aludni, mert már sehogyse volt jó a kanapén, ráadásul ki a rossebb képes pingpong-ot nézni órákon keresztül, olimpia ide vagy oda.

Éjféltől háromig viszont folyamatosan jöttek a keményedések, éjfél és egy között két-három percenként, később öt percenként, aztán úgy 9-10 és végül három után belealudtam a kérdésbe. Ebben sokat segített, hogy a két fájás között nyugtatandó Kispapa is elaludt, így senkit nem kellett fájások végén újraéleszteni.

Ezekről a jóslófájásokról azt érdemes tudni, hogy nem fájnak. Na ez eddig okay, hisz ez is volt a terv. Azt olvastam valamelyik "lélegzős" élménybeszámolóban, hogy a hölgynek az segített a fájások átvészelésében (már magánál a szülésnél), hogy takonynak képzelte magát, mikor jött a hullám. Ez bizony működik kérem szépen. Fura bizsergéssel jelzi a keményedés, jóslófájás, méhösszehúzódás, whatever, hogy érkezni fog, ekkor takonyplacsninak képzeled magad, nem beszélsz senkihez, csak hagyod hogy húzodjon össze minden belül. Így annyira nem érezhető fájdalom, hogy igazából az sem tűnik fel mikor van vége. Ami különösen hasznos, hiszen igen nehéz így megállapítani, hány másodpercig tart egy.

Ja, és megtaláltam a négyezer cikk majd mindegyikében, hogy üljél bele egy kád meleg vízbe és ha elmúlik, akkor jóslófájás. Janka beült ugye anno, a meleg víz szépen lazítja a méhszájat, meg is szült délutánra. Én okulva ebből, ezt nem tettem, lezuhanyoztam helyette langyos vízzel, az jól esett mert elálmosított, de el nem múlt tőle semmi, pedig ugye a hivatalos definíciók szerint illett volna. Az is igaz, hogy a hivatalos definíciók szerint óránként négynél több jóslófájás nincs, az Olvasóra bízom, hogy ha nekem három percenként jöttek, akkor egy óra alatt hány volt, maradjunk annyiban, hogy több, mint négy.

A válasz viszont ez arra a kérdésre, miért küldte anno Jankát a szülésznője 35 hetesen meleg vízbe. Mert attól el kellett volna múlnia, hiszen jóslófájások voltak. A meleg víz egyébként lazítja a méhszájat és segíti a tágulást, ha talán mégsem azok, tehát ha szülni készülsz, akkor is jó. A sokszor hallott példabeszéd szerint a vetélést is elősegíti, magyarán a meleg vizes fürdő kérem szépen mindenre jó, gyakorlatilag csak teherbe esni nem lehet tőle, amúgy bármire szuper, amire szeretnéd használni. Logikát kb annyit kell benne keresni, mint bármi másban, ami a terhesség során eddig felmerült.

Mindenesetre akármik is ezek az elmúlt két napban, fájni nem fájnak, de marha fárasztó, hogy nem lehet tőlük aludni, úgyhogy remélem Johanna nem fogja ezt művelni még majd harminc napon keresztül. Igazán hálátlan kisbaba, ahelyett hogy örülne a gyönyörű új babakocsijának, amit végre beszereztünk. Pöccre befér Miss Poppy csomagtartójába, bolygosítható a kereke, vízszintesbe dönthető az ülése, tehát pótolja a mózest, beleilleszthető a hordozó, amit Pécsről öröklünk a keresztlányunktól és gyönyörűűűű szép design-os szürke-fekete pöttyös, úgyhogy minden feltételnek tökéletesen megfelel.

2012. július 25., szerda

35 hetesen

a lassúságom a tetőpontra hágott. Remélem legalábbis ennél lassabb már sose leszek, egy fiatalosabb aggastyán simán lekörözne bármiben. Rendet rakok a lakás felében, lefekszem a bal oldalamra, pihenek. Rendet rakok a másik felében, pihenek. Tornázok húsz kemény percet, pihenek sokat. Eszem valamit, ülve, ami fáj a lipóma miatt, úgyhogy utána megint pihenek. Iszonyatos. Napi 4-5 teendőnél többet nem tudok elvégezni, mert mire végzek a sok pihenővel, vége a napnak. Fájni nem fáj semmim hálisten, még aludni is tudok, bár továbbra is csak a baloldalamon, ami azért több mint fárasztó, még pár ilyen hét és egyáltalán nem fogok tudni jobbra fordulni többet, Angliában nem mehetek majd az utcára.

Az vigasztal mondjuk, hogy a vízszerelőtől a zöldségesig bárki megtudja, hogy egy hónap múlva szülök, az az első kérdése, hogy "jaj szegénykém és hogy bírod, tudsz még állni?". Pont állni tudok csak, tehát ezek szerint erre is büszke lehetnék, szóval akár úgy is kezdhettem volna a bejegyzést, hogy 35 hetesen még mindig remekül állok. Közel a harminchoz, ez már valami, nem igaz?

A sűrűségem rohamos ütemben csökken, továbbra is 59 kilósan annyit nőtt a pocakom, hogy a teljes ruhatáram 4 pólóra csökkent. Kicsit úgy érzem magam, mint amikor Sofiába repülve elhagyták a bőröndömet, ha át akarok öltözni vacsorához, lecserélem a karkötőmet. Másom nincs. Remélem a többi Jonathán is nyári gyerek lesz majd, mert pulóverem meg aztán egyáltalán nincs, szóval ha még három fokot hűl a levegő, ki nem teszem a lábam többet az utcára sem.

Johanna szobája egyébként brutál ütemben halad, most épp úgy nézünk ki persze, mintha bomba robbantotta volna szét az egész emeletet, de én már látom a végét. Van már szekrénye például, még polcok nélkül ugyan, de a bepakoláson nem aggódom, péntektől olimpia, lehozom a vasalódeszkát a tévé elé és eltűntem pár hétre bébiruhákat vasalni. A százx pontos lista majd összes pontja kipipálva, van még egy ikea kör matracvédőért és hasonlókért, és némi textilpelenka, ami jövő hét szerdán érkezik Mezőtúrról egy budapesti boltba, ahol veszek majd 1000 HUF alatt vízhőmérőt is, hisz még mindig nincs senki, aki elhinné nekem, hogy meg tudom állapítani a kis kacsómmal, hogy egy víz hideg-e vagy meleg. Valószínűleg sokan nem tudják egyébként, az erre alapozott iparág 4000 HUF felett is árul hőmérőt, persze az béka alakú, tehát lényegesen pontosabb lehet, mint amit szegény kis Jo-n fogunk próbálgatni, de valahogy csak túléli majd.

A lassulásommal fordított arányban nő az alkotókedvem egyébként, a baba meg fogja úszni az "Anyád szerint" képsorozatot, mert Kispapa csak a garázsban lett volna hajlandó kiakasztani őket, úgyhogy helyette egy hete gyerekszoba dekorációs blogokat olvasgatok és találtam is két ötletet, amit már meg is valósítottam, úgyhogy Jo-nak van már 2 modern festménye és 4 színes képkerete, amik további szerepükre várnak, majd csatolok képet ha még egyben leszünk, mire felkerülnek a falra. Függönyt is rendeltünk a kislánynak, az a 33. héten érkezik, még egy ok, hogy ne szüljünk korábban.

2012. július 22., vasárnap

Gátmasszázs, málnalevél-tea, homeopátia, ráolvasás?


Mind a 4 technika alkalmazandó, ha szülni készülsz, hatásosságukat tekintve viszont nyilván megoszlanak róla a vélemények. Az ártani nem árthat elv alapján lássuk mit tehetünk még azért, hogy kilégzésünk kényelmes és fájdalommentes legyen, ahogy tervezzük:)


Gátmasszázs

a technika részleteivel nem untatnám a kedves olvasót, hátha már reggelizett és nem szeretné viszont látni:) A módszer nyilván azt a célt szolgálja, hogy ne a baba legyen az első, aki megpróbál áthaladni a hozzá képest minden bizonnyal kissé szűkös átjárón, hát próbáljuk meg kicsit elődolgozni a területet. A már 8 hónapja többszörösen bizonyítottan BÁRMIT működésképtelenné tevő módszeremmel, a google-el próbálkoztam és az alább következők derültek ki. Hozzáteszem, okulva az előző tapasztalatokból, most rögtön angol és amerikai cikkeket is olvastam a témában.

  • nincs bizonyított kutatási eredmény, amely azt mutatná, hogy a szülés előtti hetekben végzett gátmasszázs és a gátrepedés-gátmetszés elkerülése között lenne szignifikáns összefüggés
  • egyes szülésznők szerint a heteken át végzett gátmasszázs segítségével elkerülhető a gátmetszés először szült nőknél is
  • egyes orvosok szerint a heteken át végzett gátmasszázs segítségével elkerülhető a gátmetszés először szült nőknél is.
  • egyes szülésznők és orvosok szerint csak a szülés közben végzett gátmasszázs jár eredménnyel (ide tartozik az én szülésznőm is egyébként)
  • egyes szülésznők és orvosok kifejezetten nem javasolják a gát megelőző masszírozását, mert hatása maradandó, esetleges kiskorú olvasóimra tekintettel ezúttal a fantáziára bíznám inkább, miféle hatásokkal számolhatunk.
  • magyarán a módszer nem bizonyított, nem tudjuk milyen hatása lehet, az utolsó pont szerint akár árthat is.

Málnalevél-tea

személyes kedvenc. Fogyasztása könnyebb tágulást eredményez.

  • konkrét kutatási eredményt találtam! (amerikait), a málnalevél-tea fogyasztása az utolsó trimeszterben átlagosan 10 perccel rövidítette meg a szülés utolsó kitolási szakaszát.
  • magyar honlapok szerint fogyasztása a 36. héttől ajánlott CSAK, előtte TILOS és napi max 2-3 csészét igyunk, többet semmiképp, hacsak nem szeretnénk, hogy a 37. héten kipottyanjon belőlünk a bébi.
  • amerikai honlapok szerint fogyasztása a terhesség legelejétől javasolt, első trimeszterben napi 1 csésze, második trimeszterben 2-3 csésze, harmadik trimeszterben napi 4-5 csésze az ajánlott mennyiség.
  • egyes amerikai honlapok megemlítik, hogy vannak olyan hiedelmek, miszerint a 32. hét előtt ne kezdjük el a fogyasztását, mert túl gyors tágulást eredményez, de erre nincsenek bizonyítékok.
magyarán a módszer bizonyított, csak sajnos nem tudjuk mi a módszer. Olvastam volna német honlapokat is csak a kíváncsiság kedvéért, de szintén bizonyított felsőfokú német nyelvtudásom ellenére sem sikerült összerakni a fejemben, hogy vajon hogy mondhatják a szülést, a málnát és a levelet németül, úgyhogy ezt mellőzöm.


Homeopátia

  • orvosi megfigyelések szerint a homeopátiás szerek hatására a vajúdás ideje átlagosan felére csökken, a fájások erősebbek és hatékonyabbak, ritkább a fájásgyengeség és kevesebb a szövődmény.
  • ugye már nem is kell mondjam, hogy ezeket az orvosi megfigyeléseket nem támasztják alá elérhető kutatási eredmények.
  • minden létező cikk és honlap szerint a módszer hatásos, csak nagyon kell figyelni, hogy melyik bogyót hányszor és mikor szeded.
  • plussz infó, hogy a szülésznőm hisz a módszerben, szívesen tájékoztat a részletekről és megemlítette, hogy itt náluk a kórházban rossz adagolás járt körbe szájhagyomány útján, és ezt a rossz adagolást az interneten is meg lehet találni, mert egyszer egy honlap rosszul írta le és azóta ez terjedt el. Tehát ha szeretnék ilyesmivel élni, akkor a fórumokat mellőzzem, inkább érdeklődjek.
  • 3 olyan ex-kismamát ismerek, akik szedték és könnyű, gyors szülésük volt, mert már jelentősen tágulva érkeztek a szülőszobára. A felmérés nem mondható reprezentatívnak és hihetőségét tovább csökkenti az a tény, hogy ebből 2 a rossz adagolás szerint fogyasztotta a bogyókat.


Ráolvasás

na ez nyilván nem egy módszer, csak személyes véleményem összefoglalása, tehát fordított sorrendben:

A homeopátiában nem hiszek, semmilyen formájában, mert általában több mint földhöz ragadt gondolkodás jellemez és mint ilyen elutasítok minden olyan dolgot, amit nem tudtak nekem egyértelműen bizonyítani. És igen, anno fizikaórán is elejtettem az almát, megint, hogy mindig leesik-e. Azt viszont elhiszem, hogy ha sikerül elhinnem, hogy napi egy kocka bourbon vaníliás RitterSport a 35. héttől ehetetlensége ellenére is segít a könnyebb szülésben, hát meg fogom enni és könnyebben fogok szülni. Ez biztos, mert ez a módszer működik, bizonyítottam magamon ezerszer. Namármost olyan honlapot nem találtam, ami szerint a homeopátia árthat. Magam nem hiszek a működésében se pro, se kontra, tehát szerintem sem árthat, hiszen használni sem tud. Úgyhogy, akár be is szedhetem.

A málnalevél tea a magyaroknak árthat, az amerikaiaknak nem, sosem vallottam magam különösebben nacionalistának, úgyhogy nekem sem árthat, tehát inni fogom. Annyit, amennyi rá van írva a zacskójára, abból sem lehet baj.

Gátmasszázs - a szülésznőm szerint felesleges, egyesek szerint árthat. Én nem hiszem, hogy árthatna, logikusnak tűnhet a gondolat, hogy ha Krisztiánt szeretném meglepni szülinapjára egy angol spárgával, akkor arra nyújtsak kicsit előtte, hátha rommá szakadnak a combizmaim a szent napon. Szóval elkezdem ezt is, azok is izmok, miért ne lehetne őket nyújtani és erősíteni, mint bármi mást.

Úgyhogy menni fog mindegyik. És mivel tudom, hogy minden elérhető módszert megtettem, könnyen is fogok szülni, ennyi. A RitterSport-ot azért nem eszem meg, annyit nem ér a kérdés.



2012. július 18., szerda

34 hetesen


először szembesültem azzal az érzéssel, hogy itt bizony pár héten belül baba lesz. Az érzést a babafürdetők, nedves törlőkendők és hasonlók vásárlása váltotta ki, amit tegnap intéztem. Nem mondom, hogy nem lettem volna kicsit boldogabb, ha nem egy jóképű szőke 19 forma eladó fiú kasszázza be a tena lady, always és hasonló betéteket, amik vastagságukat tekintve szerintem messze verik a tetőszigetelésünket. Mindenesetre a 142 soros listámból vagy 40-et kipipáltam, ami marha szuper érzés egyébként, a lila krumplikat is megszégyenítő lelkesedéssel nézegeti az ember az egy darabra vetített baba-fülpiszkáló árakat. Nyilván egész addig, amíg el nem ér a szőkéhez, de a tudat vigasztal, hogy még egy darabig kapok fizetést, úgyhogy még nem havi 28.000HUF-ból kell finanszírozni a hasonló vásárlásokat.

Lógok egyébként még a babakelengye lista 6 pontjával ha jól emlékszem, de ezt már azt hiszem minden rendszeres és nem rendszeres, kedves és nem kedves olvasó meg fogja úszni, mert ahogy írtam időközben a lista véglegesedett. Tapasztalt babatulajok véleményét is kikértem persze a listához, aminek eredményeképpen ilyen tételek vannak rajta:

babafürdető 1 db
komment1: "iszonyú szar lesz, amit felírnak, sebaj"
komment2: "amit nekünk felírtak, az kuka, én a dm-es bababónuszban kapott mintát használom és bőven jó az is"

szóval a kommentelők legalább többé-kevésbé hasonló véleményen vannak, plussz boldogság, hogy mindenki szerint a legolcsóbb DMes cuccok a legjobbak, úgyhogy még csak kísértésbe sem estem egyetlen johnson&johnson vagy nivea baby cucc láttán, pedig atomkirály csomagolásaik vannak el kell, hogy mondjam és a polckép is egyértelműen ezeket sugallja:)

Amúgy a hétvégi puffadás azóta nem jött vissza, 59 kg vagyok, még mindig a szokásos fél kilóval a bertengo minimum alatt. Ugye mondanom sem kell, hogy az az egyetlen kis lábpuffadás a negyven fok ellenére sem számít megbocsátható bűnnek, ha valaki egy orvossal köti össze az életét. Egyértelmű, hogy a "hirtelen ödémásodás" a terhességi toxémia jele, úgyhogy megkaptam ukázba, hogy szerezzem meg Apuci vérnyomásmérőjét, mert ezentúl mérnem kell a vérnyomásomat, hiszen a toxémiásoknak magas.

Remélem valami spéci adatmegjegyzős vérnyomásmérő kütyü van otthon, akkor megmérem Apukáét és végre boldogan mutogathatom itthon a 180-as vérnyomást, megérdemelné a sok aggodalmaskodó. Mi Johannával az elmúlt nyolc hónap során egyszer sem produkáltunk 90/60-nál magasabb értéket - múlt héten szerdán a védőnőnél sem, a reggel 8h előtti életben maradáshoz ledöntött létező legerősebb koffeines kávé ellenére sem, úgyhogy más esélyünk nem nagyon van szerintem. De ha már a Wilson-kór elúszott anno, legalább ezt az egy bajt mutassuk már fel, min aggódna különben Kispapa a következő Jonathánnál.

Más újság nem nagyon van, arra sem emlékszem már, milyen volt dolgozni járni, egész nap pakolgatok, rendezkedek, intézem a Jo listát, védőnőt, leleteket, egy-két naponta tornázom kemény húsz percet ("óvatosan, nem keményedsz?, ne nyomd össze Johannát!!!") pihenésképpen mérsékelten felpolcolt lábbal babakocsi és babaőr fórumokat bújok és lakberendezek egyelőre elméletben. A kis Jo szobáján t.i. a két tenyérnyi folt le lett glettelve és másfél hete várja, hogy valaki lecsiszolja, szerintem Jo két-három évesen már simán megcsinálja majd valamelyik nagypapával, ezen kár aggódni. Addig meg jól el lesz a kicsi az orchideással, legalább babakonyhát sem kell venni neki.

p.s.: note to myself: Janka anno jövő héten szült... :)

2012. július 16., hétfő

Elefántlábakon

tolató kismamák. Ez volt a címe annak a cikknek, amit péntek reggel olvastam. Aztán délben P.b. még megdícsért, hogy a lábamon sem látszik, hogy dagadok. Nem is látszott. Szombaton autóztunk négy órát majd több-kevesebb megszakítással ültem még nyolcat, aminek eredményeképpen vasárnap délelőtt már 61 kg voltam és akkorára puffadt a lábam meg a kezem, mintha négy húsgolyót hordanék a végtagjaim végén. Gusztustalan volt, de tényleg. Persze Krisztián infarktust kapott, hogy most aztán vége mindennek, hisz az eddig relatív arányos kis gyerekhordó tokja két nap alatt vízgolyóvá változott.

Mindenesetre a vízgolyó szokás szerint nekiállt google-zni és a következőket találta:

- a vízvisszatartás terhesség végén hormonális, nem megelőzhető, a tüneteken enyhíteni talán lehet, de elmúlni nem fognak.
- ha sokat iszol, az segít
- ha figyelsz rá, hogy a legnagyobb kánikulában se igyál többet, mint 1.5 liter, az segít
- ha eszel görögdinnyét, az segít, mert jó sok vizet tartalmaz és telíti a gyomrot
- ha eszel görögdinnyét, ne csodálkozz, hogy vizesedsz, mert túl sok vizet tartalmaz
- kerüld a sót, mert vízvisszatartó erejű, egyél helyette sok gyümölcsöt
- kerüld a sok gyümölcsfogyasztást, magas víztartalmuk ront a vizesedésen
- mozogjál sokat, próbálj nem egy helyben maradni
- kerüld a sok mozgást, polcold fel a lábadat napi több órára és ha lehet aludj is felpolcolt lábakkal
- napi 1-2 csésze kávénál ne igyál többet és igyál mellé legalább plussz fél liter vizet, hogy a vízvisszatartást kárpótold
- kerüld a kávé- és teafogyasztást, mert a mellé fogyasztott víz sem kárpótolja szervezeted a vízvisszatartásért.

Hát nagyjából ennyi. Na most a görögdinnyét imádom, napi három-négy liter vizet iszom mióta terhes vagyok, előtte sem ittam soha kevesebbet két-háromnál. A napi fél-egy kiló almámról már beszámoltam, ez is többéves függőség, ráadásul képtelen vagyok egyhelyben maradni, mert akkor fáj a lipómám és nem tudom hogy kellene felpolcolni a lábamat, ha nem tudok hanyatt feküdni. Utoljára de nem utolsósorban bizonyítékom van rá, hogy ha nem iszom kávét, összeesem -> bár teszem hozzá ha összeesem itthon egyedül, akkor fekszem, nem tudok görögdinnyét enni, nem tudok sok vizet inni, nem érem el az almákat és egész biztos kerülöm a mozgást, szóval ez is egy járható út lehet.

Úgyhogy úgy döntöttem minden második tanácsot fogok megfogadni (vastagbetűvel szedve), aztán meglátjuk. Mindenesetre tegnap tornáztam 40 percet este, és megittam további másfél liter vizet, mert szomjas lettem. Ma reggel már csak 59 kg voltam megint és a lábamra is ráhúztam egy zoknit, amin vaskos betűkkel fel van tüntetve, hogy 32-35, amit egy zsengekorú elefántnak is illene túlszárnyalnia, szóval pánikra remélem még nincs ok.

2012. július 11., szerda

33 hetesen

fogalmam sincs, hogy volt időm két hete még dolgozni járni. Elképesztően lelassultam tudniillik. Brutálisan. Másfél óra alatt bírok kiporszívózni például (egyébként ezt kellett volna vezetnem, szerintem a legjobb fittségi mutató ever, lehet, hogy szabadalmaztatom), amit másfél-két óra pihegéssel tudok kompenzálni a kanapén. Régen elterveztem, hogy ha korán eljövök melóból, akkor vásárlással együtt hétre hazaérek és tizenegyre kész vagyok a ház kitakarításával meg a vacsival. Na ez most minimum két nap.

Amúgy Johanna okos ám, azonnal keményedik, ha elege van. Képtelenség figyelmen kívül hagyni Őnagyságát, múlt héten megpróbáltam, akkor jöttek ugye a sorozatos keményedések. Mivel azóta voltam dokinál és elmondta, hogy minden a legnagyobb rendben, zárt a méhszáj - nem gyakorló terheseknek ez azt takarja, hogy jól van még odabenn, nem kezdett el munkálkodni a kijáraton -, ezért most már bevallhatom, hogy volt olyan, hogy egy óra alatt nyolcszor keményedett a pocakom, ami nyilvánvalóan helytelen. Azóta jobban figyelek, az első jelre, megyek vissza a helyemre a kanapéra és csak akkor kelek fel, ha már tökéletesen unottnak tűnik a baba.

Ezen túlmenően most már csak 57.3 kg vagyok, ami több mint érthetetlen, de a védőnő reggel megdícsért érte, úgyhogy nem érdekel a téma. Ellentétben az urammal,  de fogást megint nem talált rajtam: amikor számon kérte mit ebédeltem, fotóval tudtam bizonyítani, hogy nem csak az általa látott étkezések folyamán eszem eleget, hanem amúgy is. És igen, édességet is. Hétfőn például a kedvenc szatmári szilva tortám volt a második reggelim a Savoya parkban, míg James-t sikálták az autómosóban, hisz mégiscsak megérdemli a méltó búcsúztatást. A korábban lefestett tárgyakhoz való ragaszkodásom remekül mutatja a tény egyébként, hogy Miss Poppy-t máris jobban szeretem mint James-t, nem utolsó szempont, hogy az ember lihegés nélkül ki tud szállni például egy autóból. Vagy hogy egy iszonyatosan picinek tűnő parkolóhelyre bepréselve van mögötte másfél méter. Soha nem volt még kisautóm, nagyon király dolog, hogy mindenütt lehet parkolni. Azt nem tudom mi lesz majd, ha meglesz Johanna, Jonathán, Johanna2 és talán Jonathán2, lehet egy emeletes kisautót fogok akkor venni, felül ülnek a J*-ok, alul én. Legalább magukban randalíroznak majd.

Az elmúlt héten a szülésznő meglátogatását is kipipáltuk, még kétszer akkora hölgy, mint a védőnő, de legalább szimpatikus. Két órát voltunk nála, ezalatt elmagyarázta milyen bugyit és milyen betéteket vásároljunk, milyen iratokat kell magunkkal hozni a szülésre, adott egy működőképesebb listát mint a babanetes és azt mondta ihatok sört. Úgyhogy nagyon meg voltam elégedve.

Szilvia barátnőnknél is voltam, aki azon túl, hogy megmérte a pocakom, felírta a súlyom, beadminisztrálta a rakat kiskönyvébe az elmúlt jó pár hét lelettömegét, ezúttal még vizeletmintát is kért. Adtam neki, azt is megvizsgálta valami szivárványszínű papírossal, azzal is elégedett volt, majd a mintát beleöntötte a mosdóba (!) és adott egy füzetet a higiéniáról. Eltettem, de remélem neki is maradt még azért.

2012. július 5., csütörtök

Babakelengye II. - Távozás a kórházból

Az említett nyolc kategória másodikja következik. Kíváló példa arra, miért gyűlöltem egész életemben az észvesztően követhetetlen ismérvek alapján kategorizált felsorolásokat (ld közgazdaságtudományi egyetem öt évének összes tárgya kivéve a matekot és a statisztikát). Hogy a rákba lehet külön kategóriába sorolni azokat a dolgokat, amik a távozáshoz kellenek, mint amik az érkezéshez? Amik ahhoz kellenek, hogy elhagyjál egy helyet, azokat nem kell magaddal vinned, ha bemész? Ökrök.

Távozás a kórházból:

  • 56-os body
akármekkora lesz a baba, ezt fogja felvenni. Lesz itt rend.

  • rugdalózó
ez úgy tűnik mindegy mekkora hálisten. Johannának úgy harminc rugdalózója lehet eddig, de még Zoli kollegám ígért két doboznyit, plussz farkasréten is gyűlnek szépen Léda és Mikes holmijai.

  • zokni
az is van, három-négy teljes szett hazajött az USA-ból pár hónapja, ez legalább leszűkíti a rugdalózó választást, szó sem lehet róla, hogy egy színben nem passzentos zokni és rugdalózó legyen a kislányon.

  • sapka
nem írja, hogy ez a babának kell-e vagy nekem. A babának igazából van már egy csomó cucca, úgyhogy akkor ez legyen az enyém, jó nagy neccbugyi és sapka. A Sáritól szerzett síelős Helly Hansen-t fogom felvenni, az a kedvencem és vannak rajta kitűzők is.

  • takaró, kardigán, overall, harisnya (időjárás függvénye)
takarót varr Apuci addig remélem a zöldbékás anyagból, amit Anyuci még Johanna 3 centis korában kinézett:) kardigánt, overallt és harisnyát meg húzzon az, akinek két anyja van, bár remélem addigra rosszabb idő lesz, mint most.

  • textilpelus a baba feje alá
30 textilpelus vásárlását javasolták nekem, abból végre jut az enyém alá is. Ha a baba örökli a génjeimet, márpedig az anya kiléte egy átlagos baba születésénél ugye relatív egyértelmű, hát Johanna alá sem lesz elég egy. Egyszer egy fogorvos azt mondta, ha lenne két nyálszívója, mindkettőt betenné a szájacskámba, mert ilyen nyáltermelést csak a kisbabák szoktak produkálni. Szóval pelenkák baba és mama feje alá, ez felkerül a vásárlandók listájára.

  • hordozó vagy mózeskosár
na már megint a babakocsi-projekt. Ez azóta sem zárult le egyébként, láttunk még vagy hatszázat, befutott még kétszáz ismerős vélemény, nyilván ahogy minden más babával kapcsolatos témánál, itt sincs két azonos, úgyhogy egyelőre nincs döntés. Az viszont kiderült, hogy bárki bármit mond, nem csak százezerért lehet rendes babakocsit kapni, sőt Miss Poppy is megérkezett már, úgyhogy remélem még a hétvégén talán sort kerítünk egy kirándulásra, ahol bepróbáljuk a csomagtartóba a babakocsikat és amelyik belefér azt megvesszük, ennyi. Azt is remélem, hogy piros lesz. A többi kérdésen filózzon a Kispapa, nem azért mentem férjhez, hogy valaha is önálló döntést kelljen hozzak könnyített fémvázakról és felfújható kerekről.

2012. július 4., szerda

32 hetesen


vizes törülközővel a fejemen ülök a ventillátor előtt és fél karomat adnám egy stubai-i szezonnyitó csúszásért.

A kánikula első pár napján még egész jól voltam, Johanna is szép rendben pakolta reggeltől estig a saját szobáját, ahogy az egy tényleg Jókislánytól elvárható. Aztán ma éjszakára úgy döntött, hogy részéről neki ebből elege van. Hajnali kettőkor ébresztett, majd úgy negyed hétig voltunk ébren. Ezalatt a következőket csinálta:

- Ha a jobb oldalamra fekszem, feltolja a tüdőmet és nem kapok levegőt
- Ha a hátamra fekszem, ugyanez.
- Ha felülök, bekeményít.
- Ha a baloldalamra fekszem, akkor megpróbál felállni. Nem vicc. Egész brutál érzés, ahogy leér a pocakom a lepedőre, tappog. Mintha kis hörcsögök masíroznának az oldalam alatt. Elvettem az alvótárs derékfájás elleni párnáját, arra ráhelyeztem, akkor bekeményített megint, igaza is van, harminc fokos hálóban más sem tömköd maga alá melegítőegységeket.
- Hason nem feküdtem 5 hónapja. Úgyhogy maradt a masírozás.

Öt körülre minden ismerősöm adatlapját bemagoltam facebookon, hatra kiolvastam a könyvemet. Remélem ez volt élete első és utolsó ilyen hadművelete, nem szándékszom rossz gyerekek miatt ezentúl olvasással tölteni az éjszakáimat.

Azóta változó gyakorisággal, de folyamatosan bekeményít, ha csinálok valamit. Reggel még elkezdtem kipakolni a maradék pár dobozt a szobájából, de fel is adtam szinte azonnal, Jo nem bírja ha patakokban folyik rajta az izzadtság, ez tisztán látszik. Valószínűleg lusta kislány lesz, ha jól nevelt is. Mint apukája:)

Úgyhogy most ágynyugalom, fekszem, ülök, fekszem, ülök, hat liter vizet iszom naponta és a vizes törülközővel, a harmadik trimeszterben különösen fontos vitamingazdag táplálkozás jegyében ma bezabált lángossal és a tegnapi sült hekkel együtt is alulról súrolom az 58 kg-t, úgyhogy még mindig nem bírtam elérni a rohadvány bertengo súlykalkulátorának a minimumgörbéjét.

Holnap megyünk dokihoz, alig várom, hogy közölje, hogy minden a legnagyobb rendben, nem kell elhinni, hogy óránként négy keményedésnél többet nem illik produkálni és nyugodtan fessem ki Jo szobáját, mert tényleg nincs most idő egész nap lebzselni egy kanapén.

2012. július 1., vasárnap

Babakelengye I. - Mit vigyél a kórházba?


Igen, ez egy szó. Én is most hallottam róla először, de van ilyen. Ha beütöd a google-be, egész tetemes mennyiségű cikket találsz, akik különböző mélységekig foglalkoznak a témával. Lényeg, hogy ebben van minden, ami ahhoz kell, hogy a baba komfortzónája a tetőfokra hágjon. A listában nincs benne a Sári által pár tíz bejegyzéssel korábban javasolt üres műanyagüveg és a takaró, amin a földön kellene feküdnöm hónapokig, de ezt leszámítva minden. Ezeket a cuccokat 8 kategóriába soroljuk, nem tudom őket felsorolni, mert sosem voltam jó listák magolásában, úgyhogy nézzük időrendben egyesével.

Mit vigyél a kórházba?

  • 2-3 db hálóing
okay, érthető nagyjából, egy sincs most, de könnyen be tudom szerezni, csak be kell sétálnom bármelyik C&A-ba és levenni a polcról három randa sárga pamut hálóinget, utána úgysem fogom hordani sose. Azt nem értem a pizsama miért nem jó, amikor ezt a kérdést feltettem sokaknak, csak forgatták a szemüket és valamit hablatyoltak az alttestem érzékenységéről. Nálunk ugye ez nem nagyon lesz gond, kilégzés közben mi történhetne, de jó, legyen hálóing, ne legyünk renitensek.

  • 2-3 db neccbugyi, 1 szoptatós melltartó, nagy nedvszívóképességű betéttel. 
hogy micsoda??? Mi az a neccbugyi? Kerestem egy hosszabb cikket a témában (11 oldal!), ott eldobható bugyit ír. És legyen jó nagy, azt írja. Jó nagy. Remélem a hátsóm nem fog jó nagyra szétplaccsanni a szüléstől. Szoptatós melltartó és bele betétet (aaaaahhh) értem.

  • tányér, bögre, evőeszköz, konyharuha, konzervnyitó
gázpalackot ne vigyek vajon? Mintha sátorozni indulnék. Bár oda is mindig csak egy bicskát viszek, úgyhogy azt beteszem most is. Tányért, bögrét, evőeszközt, konyharuhát majd hoz nekem Anyuci, ő szokott az ilyesmiről gondoskodni. Lesz nála Domestos is, kis törlőkendőcskék formájában, azzal kell majd letörölgetnem valószínűleg még a nővérkét is, mielőtt közelebb jön :)

  • törölköző, tisztálkodó szerek, köntös, papucs
tiszta sor. Ide Orsika vagy Janka még javasoltak egy zoknit is, merthogy neki mindig fázott a lába. Az IKEA-ban tegnap felpróbáltam egy S-es köntöst, a mellettünk álló is röhögőgörcsöt kapott, így a 8. hónapban még vagy két ugyanekkora lányzó mellénk fért volna, úgyhogy ezzel még futnom kell egy-két kört. Az egyik cikk szó szerint ezt írja: "Mini méretű tusfürdő, szappan, esetleg sampon – ha mégis lezuhanyoznál."  Nem tudom mit jelent az a "mégis", én tervezem, hogy ha három-öt napot egy kórházban töltök, akkor zuhanyzok. Mégis.

  • könyv, rejtvényújság, kazetták, walkman, fényképezőgép
szóljon, akinek van kölcsön kazettája vagy walkman-je, nincs kedvem végigbogarászni a "Krisztián vackok" dobozt Johanna szobájában, bár ott tutira találnék mindkettőt.

  • IRATOK: személyi, kiskönyv, házassági levél, TAJ kártya
házassági levél. Hátha rögtön szét kell tépni ha a kispapa sokkot kap?

  • Garmastan kenőcs. Atyaisten, de iszonyatosan undorító, ezt kihúzom, aaaaah, nem fog szétrepedni semmim, pfúúúj. 
  • kisméretű úszógumi - van már köszönöm. Az tartja a pocakomat.
  • pelenka a babának - ez is van már, Mikes kinőtt pelenkái átmásztak Vivienhez, amik már nálam vannak. Örök jótanács szülni kívánnó bajtársaimnak, sose szüljetek először, potyautasnak lenni jó.
  • Kispapáknak: papucs, ennivaló, innivaló, fényképezőgép vagy videókamera, óra a fájások méréséhez.
ez utóbbi a kedvencem, szülőstopper. Ennivaló, innivaló, ez nagyon érdekes, hogy csak a kispapák listáján van rajta, hátha szegény megéhezik miközben mi órákon keresztül lélegzünk. Én meg zabáljak be előtte vagy mi? Fényképezőgépet úgyis fog hozni, de aggodalomra nincs ok, mert sose formatálja le az SD kártyát, ami benne van, úgyhogy már látom, ahogy Johannát viszik kifele mosdatni, miközben Kispapa káromkodva törölgeti a korzikai fotókat, hogy jusson hely a kislányának.

Ennyit ír az első lista, talán babanet-es. Az még nekem is feltűnik, hogy szegény babának nem kell ruha:( Persze meleg lesz, de minek hozta akkor Krisz azt a rengeteg gyönyörű Calvin Klein cuccot az USA-ból, ha egy szál pelenkában kell tartsam a gyereket a kórházban? Nincs továbbá pénztárcám sem, márpedig minden kórházban van kávéautomata, anélkül meg senki ne várja el nekem, hogy napokat kihúzzak. Nem kellett hoznom ruhákat sem, amiben vagyok vagy hazajövök, persze az alig használt pamut hálóing gondolom erre is alkalmas, azért kell belőle 3-4. És miért divatozzon a kismama, ha a babán is csak pelus van?

Azt hiszem nyitok egy saját listát és inkább begyűjtöm a már szültek jótanácsait, mert ez alapján a lista alapján Krisztián jóllakottan fogja videózni a pucér babáját meg a jó nagy neccbugyiban walkman-ező feleségét. Ami persze nem gáz, csak remélem a szülészeten tilos lesz majd a látogatás. 

És most?

Ha van olyan elvetemült Olvasó, az uramon kívül, aki nem látta volna a Némó nyomában című klasszikust, hát pótolja. Gyorsan. Halacskák akváriumban, meg kellene szökni, másfél órányi néha thrillerbe forduló szövevényes krimi keretében elkészül a Terv, akvárium elalgásítva, halacskák egyesével zacskóban, kiszöknek, behupannak a tengerbe és:


És most? Na pont így érzem magam, mint a dagadt sárgás nagyszemű hal a végén: "És most?". 
T.i. ma vasárnap van. És holnap is az lesz. És holnapután is az lesz. A hétfő eltűnik a naptárból, ahogy az összes többi hétköznap is a következő jó pár évre. Igen, tudom, majd nem fogok tudni aludni és éjt nappallá téve lefoglal a Kisasszony, és nem lesz időm semmire se, és olyan fáradt leszek, mint még soha, blablabla.

Csakhogy
1) ezt nyilván nem hiszem el, amíg nem láttam a saját szememmel és nem érzem a saját bőrömön.
2) addig még van majd két hónap.

Úgyhogy egyelőre vasárnap van, és marad is még 9 hétig. Külhonba szakadt Zsófi barátnőm, aki még 4 hetet tartózkodik itthon idén nyáron, arra gyúr, hogy ez alatt a 4 hét alatt kilélegzem a bébit és akkor meg tudja ő is tapenolni. Nem fog bejönni a terve, mert a baba augusztus 26-án fog születni, Apukája születésnapján. Mert a jól nevelt, kedves, barátságos gyermekek ezt így csinálják. Mivel jókislány, ezért szeptember 1-től meg már végigalussza majd az éjszakákat is, és akkor nem lesz tanévnyitó feelingem sem, hanem maradnak szépen a vasárnapok.

Továbbra sem tudom azonban, mit lehet 9 hétnyi vasárnappal kezdeni. Krisztián sem tudja, ezért látványos tempóban szervezi nekem a randevúkat a biztosítóssal, az okmányirodával, az ablakossal, a gázszerelővel, stbstb. Kedves tőle nyilván, hogy szórakoztat. Hogy ezeket a randikat el ne felejtsem, nyitottam egy google naptárt, hiszen a 6 éve használt benti naptáromat pénteken megszüntettem. Ez a naptár kérem szépen az összes randi és teendő beírása után is olyan üres, de olyan üres, hogy frissen elhunyt munkavállaló énem még cigánykereket hányt volna örömében, hogy ha akár egyetlen ilyen napja is van egy héten. Nekem meg van ilyenből 63. (Sári kedvéért azért 63, mert 9 héten keresztül 7 napom van ilyen, az ilyen fajta szöveges feladványokat szorzással tudjuk megoldani, 9x7 pedig éppen 63.)

Úgyhogy ha két héten belül nem pipálom ki az összes babakelengye, szülésznő, védőnő, kórházi cucc témában rám váró feladatokat, hát nagyon megérdemlem, hogy Johanna kövesse Mikest a "mi a ráknak nyomorognék két köbdecis pocakban tovább, ha egyszer hetek óta kész vagyok" udvariatlan gyerekek táborába.