2012. január 31., kedd

kívánósság vagy mánia? - mindkettő!

Tegnap egész délután egy körtés banánturmix járt az eszemben. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak a banánturmixra, alig vártam hogy hazaérjek és nekiállhassak.
Mielőtt elindultam haza, kifundáltam, hogy mit fogok főzni este (valami édeskrumplis csoda mandarinos-zöldalmás salsával).
Mire a tescoba értem már csak húslevest akartam enni, de még a fejemben volt a banánturmix is.
Mire hazaértem és odaraktam a húslevest, nem akartam turmixot.
Mire megettük az egyébként iszonyatosan finom húslevest, megint a turmix járt az eszemben, de vacsora után már nem fért volna belém, ezért mondtam Krisztiánnak, hogy majd reggelire.
Reggel hatkor felébredtem magamtól (mindig felébredek, hiszen WCre kell menjek reggel hatkor meg háromkor:) ), majd majdnem hétig próbáltam visszaaludni, de nem sikerült, mert nem tudtam felidézni mi kell abba a fehércsokis-erdeigyümölcsös krémbe, aminek a receptjét pár nappal korábban olvastam. Megkerestem a Blackberryn a receptet, de visszaaludni már nem tudtam, csak ezen járt az agyam, hogy milyen finom lehet. Felkeltem, elkészültem, turmix abszolút nem érdekelt csak a pohárkrém.

Beértem dolgozni, leültem a monitor elé és ideképzelem az isteni fahéjas-körtés banánturmixot. Alig várom, hogy hazaérjek és ihassak egyet.

2012. január 26., csütörtök

9 hetesen

dagi vagyok. Anyuci szerint nagyon csinos persze, amihez nem férhet kétség, de jobban legyezné a hiúságom, ha kiírhatnám a homlokomra, hogy "nem vagyok dagadt, csak nem vagyok egyedül!!".

51.3 kg voltam ma reggel, tehát kg-ban hízás még nincs (lásd korábban, ez a hétfő reggeli súlyom már pár éve, jobb időszakomban péntek estére ez lement 49 kg környékére), változatlan tartom a hét eleji súlyom, lehet a szervezetem ettől fáradt folyton, hogy mindig azt hiszi: ma is hétfő van :)
a 84-62-84-es méreteim fentről lefele 89-69-84-re változtak, azaz a derekam bizonyíthatóan felszívódott, remélem még viszontlátom egyszer.

ezenkívül vajmi kevés dolog változott az elmúlt 5 hétben, az öregedést leszámítva, talán csak annyi, hogy karácsony után két hétig minden nap elolvastam hatszáz cikket a terhességről, majd miután minden létező információnak megtaláltam az ellenkezőjét is, ezt a tevékenységet leredukáltam a Bogitól kölcsönzött terhességgel kapcsolatos könyv esti olvasgatására.

Ez a legszigorúbb könyv egyébként a témában, például a terhesseg.com szerint egy hozzám hasonlóan "alacsony testsúlyú"-nak minősülő hölgy 17-20 kg-t simán hízhat a terhessége alatt, addig Bogi könyve szerint maximum 12.5 kg-t engedhetnék meg magamnak. Mindezt mindkettő a napi 300 kcal plussz bevitelével szeretné elérni, lusta voltam kiszámolni melyiknek van igaza, majd meglátjuk, egyelőre próbálom magam tartani ahhoz, hogy egy grammal nem eszem többet a szokványosnál, csak próbálok tejet meg sajtot vagy bármi tejterméket is tolni, ami amúgy nem volt az erősségem.

A terhességgel kapcsolatos cikkeket pedig a hasznaltauto.hu szenvedélyes tanulmányozására cseréltem, félve attól, hogy pár hónap elteltével könnyes búcsút véve a tökéletes Mr. Twelvetrees-től egy BKV bérlettel találom szemben magam, aminél NYILVÁN van szörnyűbb dolog is a világon, csak sajnos nem bírom elképzelni:) úgyhogy üres óráim jelentős hányadát az itthon lakozó egyszemélyes költségvetési bizottsággal való vitával folytatom, Jonathán remélem nem hall mindent, nehogy azt gondolja szegényke, hogy apukája sajnál anyukájától egy szép kis autót... :)))) Bár tegnap az expressz.hu-n már munkagép kategóriában is körülnéztünk, ha tényleg fiú lesz, egy jó kis markoló bejönne neki az tuti.

2012. január 25., szerda

lehet, hogy simán öregszem?

Hétvége óta fáj a forgóm a jobb csípőmben. Először azt hittem az egy óra lépcsőzés áldásos következménye, aztán Andi kolleganőm felvilágosított róla, hogy ez így normális, a belül lakó kisemberkék tolják balra-jobbra a csontjaimat, hogy majd ki tudjon jönni egy gyerek. 84 cm volt eddig a csípőbőségem (legalábbis két hónapja, azóta nem mértem még), logikusnak tűnik a gondolat, hogy ezen van még mit tolni kifele.
Tegnap megint voltam edddzzeni (Sári, a franc vinne el, ne linket küldjél mert úgyse nyitom meg a szótárt, hanem mondd el hogy kell leírni ezt a szót!!!!:) ), most csak gyalogoltam és az sem esett túl jól, azóta nem fáj, csak néha és akkor is a bal.

Közben bedurrant az egyik fogam, nem fáj, de nincs is jól, meg valami nő a számon is, ami másnak fel sem tűnik, Krisztián szerint az is csoda, hogy még életben vagyok.

Azonban a sántikálás hatására eszembe jutott, hogy a terhesség szokványos tünetei közül én egyelőre csak és kizárólag az öregkor tipikus tüneteit produkálom megjelenési sorrendben:

  1. menstruáció elmaradása
  2. elhülyülés
  3. fokozott alvásigény
  4. kocsmákban tartózkodás iránti vágy kárára való kanapén fekvési hajlam drasztikus növekedése
  5. zsírpárnák indokolatlan mértékű elhatalmasodása
  6. sütemény vagy kenyérsütés iránt érzett ellenállhatatlan kényszer
  7. itt-ott random fájó altesti végtagok
  8. romló fogak
ezek alapján avatatlan szemlélő azt hihetné, hogy egy ezidáig relatív jó karban tartott 70 éves hölgy blogját olvasgatja, de miből tudjuk, hogy ez valójában egy rendes terhesség, nem csak a szervezetem ébrett rá idő előtt, hogy elvesztegetett már majd 30 évet az életéből öregedési tünetek nélkül?

2012. január 23., hétfő

kívánósság vagy mánia?

Több bejegyzésen keresztül állítottam, hogy nem vagyok kívánós. Na most ez így lehet, hogy igaz, nem jön rám az uborka-vadászat vagy az azonnali sajtburger-ehetnék, semmi hasonló eszement ötletem nincsen. Viszont lassan második hete megállás nélkül sütni akarok. Kenyeret. Vagy bármit, de leginkább kenyeret:) Ezzel csak két probléma van:

1. a kenyér hízlal, ezért évek óta próbálom leszorítani a fogyasztását, gyakorlatilag csak hétvégén eszem.
2. soha életemben nem dolgoztam kelt tésztával.

ezt a 2. pontot nem hittem volna, hogy valaha akár félnyilvánosan is bevallom, de ez az igazság, 16 éve sütök töretlen lelkesedéssel úgy, hogy soha életemben egyetlen élesztőt sem vettem kezembe, sőt valahogy félek is tőle. Atomfura, ráadásul öröklődik, Anyuci is fázni szokott mindentől ami élesztős, úgyhogy ha Jonathán lány lesz vagy fiú de szakács:) akkor jó eséllyel szintén ezzel lesz megverve. Ezzel együtt a mánia olyan mértékű, hogy múltkor a tescoban automatikusan bedobtam a kosárba 6 zacskó szárított élesztőt (azért hatot, mert semmiből nem veszek egyet vagy kettőt, elég fura szokás.). 

A mániámnak egész máig tudtam ellenállni, ma azonban túl korán távoztak az asztalosok, úgyhogy már kel a tészta, kiváncsi vagyok mi lesz belőle, kenyér helyett egyelőre rozmaringos-fokhagymás grissini-t sütök (az a duci hosszú rúd, amit az olasz éttermekben kell rágcsálni amíg a szakácsok kávéznak vacsorafőzés helyett), azért mert ebből lehet keveset sütni és akkor keveset is eszünk, meg azért, mert ennek csak egy órát kell kelnie.

és nem, minden kárörvendő mosoly ellenére SEM fogok átalakulni főzőbloggá, nem lesz kép meg recept sem meg semmi, csak a tény, hogy a szénhidrát-éhség azért előjött, nem is elhanyagolható mértékben. 

2012. január 19., csütörtök

8 hetesen

tünetek változatlanok kérem szépen, szerintem Matyek elátkozta az egész terhességem, hogy uncsi legyen mint az övé az első kommentje szerint, pedig nem lesz az akkor sem!! :) szóval hányinger, kívánósság, rossz közérzet, blabla teljesen hiányzik, álmosság is enyhült, tizenegyig, éjfélig is ébren bírok maradni néha:) azért messze a régitől, de az is hozzátartozik a képhez, hogy gyakran így sincs meg a 8 óra, úgyhogy valójában még többet kellene pihenni, csak az nem mindig fér bele:(

nem jelentkeztem be következő vizsgálatra, mert egész biztosan rendesen fejlődik Jonathán, szólna ha nem. viszont abból, hogy ez meg sem fordult a fejemben - mármint hogy elmenjek megint két hét után, ahelyett, hogy kivárnám a 12 hetet - szóval ebből azt a messzemenő következtetést vontam le, hogy van rá sanszom, hogy normális maradok!!!!! még nem biztos persze, de egyelőre hiányzik a túlaggódás effektusa, ami jó előjelnek tekintendő szerintem. meglátjuk. krisztián azért naponta megkérdezi, hogy bejelentkeztem-e már 4 hétre előre, hogy biztos legyen hely, na ebből meg ne vonjunk le túl sok konzekvenciát.

voltam edzésen végre tegnap (szerintem már sosem tudom meg, ezt a szót hogy írják igeként) mert időközben meggyógyultam, és nagyon jól bírtam, orsika is megerősítheti. lépcsőztünk 1 teljes órát, elégetve ezzel 700 kcal-t ami ránk fér lássuk be, majd erősítettünk további 1-et, persze light-osan sokat pihenve és időközben megérkezett krisztián is, aki minden gyakorlatnál rászólt orsira, hogy szerinte ez a hasamat is terheli, mindegy, hogy egy hanyattfekve végzett bicepszgyakorlatról volt-e szó vagy sima guggolásról. a pulzusom mindenesetre 110 fölé sem ment a két óra alatt, nemhogy 140 környékére és egyelőre izomlázam sincs, szóval szerintem Jonathán továbbra is szeret eddddzzzzeni (hogy írják???).

2012. január 18., szerda

kommentár nélkül....:)))))))))))))))))

Rájöttem mit eszik.

Vegyünk egy átlagos munkanapot, a következőket ettem tegnap:

1 kávé még otthon, általában 1 frissen facsart narancslé, de ez most elmaradt
1 sós kifli, 1 natúr joghurt a cégnél
2 alma délelőtt
1 negyedadag iszonyatos fura lében úszó hús szétfőtt rizzsel és céklával
2 alma, 1/2 banán délután
1 nagy marék sós keksz és 1 túrórudi mikor hazaértem
1 fél túróval töltött sajtos sült kaliforniai paprika, 1 sült paradicsommal, 1 szelet sült barnakenyérrel.

ez summa egy teljesen normális kalóriaértékű napi táplálék, a gond, hogy ezeket az eddigi csekély tapasztalataim szerint a következőképp osztjuk el:

Jonathán:
megissza reggel a narancslevet, ha van,
megeszi a natúr joghurtot, ha beér a céghez,
megeszi az almákat délelőtt
az ebédből nem eszik semmit, mert tele van az almákkal
megeszi az almákat és a fél banánt délután
megeszi este a túróval töltött fél paprikát és a paradicsomot

és mi marad nekem:

1 kávé
1 sóskifli reggel
kevés zsíros hús, szétfőtt rizzsel és céklával
1 nagy marék sós keksz
1 túrórudi
1 kenyér

na ezek után abszolút nem meglepő, hogy zsírpárnáim nőnek... de legalább Jonathán egészségesen étkezik...:))))

2012. január 16., hétfő

nevek

Bármikor van öt szabad percem, azon gondolkozom, hogy fogják hívni ha egyszer kijön és mégse tetszik neki a Jonathán.

Csakhogy normális fiúnevek, jelentem nincsenek. Egyáltalán nincsenek. És nem azért gondolkozom csak ezen, mert fiú lesz, hanem mert azt már évekkel (ezek Krisztián mindig röhög, de sajnos ez az igazság) ezelőtt tudtuk, hogy ha lány lesz, akkor Johannának fogják hívni. Tény, hogy azóta a Hanna az egyik leggyakoribb név lett, de végigolvasva a leggyakoribb száz név listáját akár fiú, akár lány vonatkozásban rá kell jönni, hogy TÖBB NÉV SAJNOS NINCS. Ha csak nem gondoljuk, hogy a Tömörkény az Arzén vagy a Tormás az névnek minősül. Mert szerintem nem, ezek nem nevek, bár tény, hogy vicces lehet Nagy Tormás néven elnevezni valakit, de hogy maradjon sansz, hogy a gyerek ÉS a nagyszülők is beszélő viszonyban maradjanak velünk, ezeket mellőzni ildomos. Az összes többi név (de még a száz is túlzás, mert valójában csak úgy ötven normális név van a nyelvünkön sajnos) gyakori és mint ilyen remekül párosítható a "Nagy" vezetéknévvel.

Szóval két név kell a kölöknek akárhogy is nézzük, vagy esélye sem lesz, hogy bárki megtalálja Facebookon. Krisztián szerint Máté lesz, nekem meg még egyik név sem tetszik, az Adriánt, az Eriket és a Ricsit leszámítva, de a Richárd például már nem tetszik, szóval passz, egyelőre nagy passz. De tény, hogy a neveket olvasgatva nem meglepő az egyik ír kollegám megjegyzése: "Nálatok mindenkit Gábornak vagy Csabának hívnak, nem? Vagy várj, az a Balász nevű, de ő meg szlovák, nem?" Na ennyit a magyar nevekről. Ha így folytatjuk tényleg marad a Jonathán:)

2012. január 15., vasárnap

Jonathán párnája.

Jonathán párnája kezd kialakulni. Engem rettenetesen idegesít, Krisztián szerint ez normális. Továbbra is 51 kg alatt vagyok, három kg sajtfondü után is, de vak nem sajnos, iszonyatos brutál zsírpárnák nőnek a hasamra és a köré. Hálisten egyelőre csak oda. Például anyuci kedvenc mellényét, a Berlinből hozott kis elegántos csodadarabot még éppen be tudom gombolni. állva. Ülve úgy nézek ki benne mint egy mutatós kötözött sonka, úgyhogy megy ez is a gardrób bal oldalára, az 'így is festettem régen' dolgok közé.

Több salátát meg zöldséget kellene ennem lehet, pedig nem zabálok továbbra sem, meg kívánós sem vagyok, bár reggelire megettem 4 db trüffelbonbont, az egyébként egészen elképesztően finom szerecsendiós-fahéjas tejhabos csokoládés kávé mellé... Viszont nem ettem mást reggelire csak ezt, nem túl egészséges nem mondom, de sok kalória summa sincs benne mondjuk egy hamandeggs-hez képest:)

2012. január 13., péntek

popcorn

ez a bejegyzés csak annyival kapcsolódik a terhességhez, hogy annyit gondolkoztam ezen az elmúlt napokban, hogy tegnap este megettem egy egész tál popcorn-t, de kalifa csökkentett zsírtartalmú volt, csak 345 kalória és 300-al ugye ehetek többet mert terhes vagyok, tehát csak 45 kcal plussz, akárhogy is számolom :)

Szóval megnyertük az összes mozit, tehát a srácok körbejárják a nagy palace mozikat, leszerelik a pepsis automatákat és tesznek helyette colásat, ez eddig nagyon helyes. Ami viszont rettenetes, hogy körbefényképeztek közben és megmutattak pár fotót.

A mozik raktárában hatalmas zsákokban ott áll a popcorn. A zacskóra rá van írva a szavidő, a srácok 6-án voltak kinn, akkor még a 3-án már lejárt popcorn-t töltötték be. Magyarán ami popcorn-t kapsz egy moziban, azt

1. nem ott pattogtatják. ahol még a gép is ott van, oda beletesznek pár magot, hogy az pattogjon, de nem azt adják el

2. napokkal előbb kipattogtatják és lezacskózzák, majd abban áll és napokkal a szavatossága lejárta után (gyártási idő ismeretlen) kiborítják a rekeszbe, majd onnan megkapod. Nap végén a maradék popcorn-t visszaöntik egy zsákba, visszakötözik és másnap újra kiöntik.

Kértem a srácokat, hogy legközelebb fotózzanak nachos-t is, hátha akkor már egyáltalán nem akarok majd moziba menni, egy csomó pénzt meg lehet így spórolni.

2012. január 12., csütörtök

7 hetesen

van fotóóó!!! Jonathán a doktor úr szerint is nagyon szép baba, illetve nagyon szép szívcső :)

azonkívül azt mondta nem sérv, csak esztétikai probléma, a hasfal gyengeségem okozza (brühühüh), amiről nem tehetek, a két hasizom majd szépen szétnyílik ahogy dagadok, egyre nagyobb lesz a rés, egyre több dolog fog ott kidudorodni. De ez nem baj, majd utána részben elmúlik vagy nem és akkor plasztikai sebész, olyannál már voltam anno, amikor kiszedettem a hátamból egy lipómát, egész kedves emberek csak a folyosó fura, hogy mindenki a melleidet nézi vajon műtét előtt vagy-e még vagy utána.

Amúgy azt mondta, csinálhatok bármit és 5 hét múlva jöjjek vissza meg addig is ha kedvem van, ha nincs, ne jöjjek.

Az asszisztens meg megkérdezte táppénzen vagyok-e már. Nem mondom, hogy nem remegett meg a hangom, de magabiztos nemet mondtam aztán, mondta nem baj, ha majd el akarok menni, csak szóljak és kiír.

Valószínűleg azért szülünk felnőtt korban, mert tíz évvel ezelőtt erre minden normális gyerek azt mondaná, jajjajaj szédülök, igen, szeretnék holnaptól táppénzen lenni, köszönöm, csókolom.

zsák

Peekandclopperburg (remélem így írják) bogival és krisztiánnal, az uramnak kerestünk öltönyt, persze hiába. Közben fennakadt a szemem egy tüneményes pici ruhán. Utálkozók hallgassanak, de a ruha ráadásul 32-es méretű volt, ami különösen szuper, mert kevés helyen árulják ezt a méretet:).

Halványszürke, ujjatlan, kerekkivágásos, kis tüneményes felül, mellig viszonylag zárt, de még azért férek bele rendesen, mell alatt pedig tökéletesen bő fazonú, még rá is játszva a bőségére, pontosan ideális pocaktakaró, ha hugica hízási üteméből indulok ki, első blikkre legalább hat hónapos koromig beleférnék.

Ja és nagyon csinos, ja és nagyon jól áll, ja és kilencezer a huszonhét helyett, tekintve hogy nincs még egy ilyen törpe a környéken valószínűleg. Felveszem, krisztián megnézi, mély undor: "baba, ennek semmi fazonja, ez egy zsák." Érvek, dehát beleférek majd pocakkal, képzeld el, nézd milyen jó bő és kényelmes: "Hát nem tudom, szerintem ez akkor is egy zsák. Attól hogy pocakod lesz még nem kell olyasmi ruhákat hordj amibe belefér".....

Na erre varrjál gombot, mindenesetre a ruha maradt. Nem tudom milyen ruhákat kell majd hordjak akkor..:)

2012. január 10., kedd

burgerkingszag

azt mondtam nincsen semmi tünetem a melleimet (és most már a hasamat is egyébként, mert az is nő..) leszámítva, hát tévedtem azt hiszem, egyet kifelejtettem, az pedig a

burgerkingszag.

hazafele síeléskor beültünk egy BK-ba ahol ettem egy halízű csirkésszendvicset, ez a kisebbik baj, de sajnos aztán hazajöttem és az összes síelős cuccomat lehajítottam a szoba közepére, gondolom mindenki így csinálja ha hazajön valahonnan. Közben lebetegedtem, ezért a cuccok napokig ott áltak zavartalanul. majd végre nekiálltam a mosásnak és a következőket vettem észre:

a gyönyörű új burton pulcsimnak burgerkingszaga van. Ez nem meglepő, mert az volt rajtam, hát bedobtam a mosásba. Majd elkezdtem kipakolni a táskámat és találtam még 2 pulcsit valamint 4 (!) pólót aminek burgerkingszaga volt. Na ez már csak azért is fura, mert ezek a ruhák nem jártak a burgerkingben, de a pólók között még olyan is volt, ami egyáltalán nem volt rajtam.

Mindenesetre burgerkingszaga volt annak is, mosás előtt azért leellenőriztettem őket és Krisztián javaslatára visszatettem őket a kupacba, szerinte ugyanis "valahogyan majd hirtelen kiszellőzik ne aggódj". Igaza lett, két napig szagolgattam, harmadnapra kiszellőzött. Mekkora szerencse. :)

Sérv

amikor nyáron megnézettem, a nőgyógyászom ezeket a szavakot mondta: "ez nem hasi sérv, hanem hasfali gyengeség, a nők nagyrészénél előfordul, gyerekkorban alakul ki általában, nincs vele semmi teendő, nyugodtan lehet így szülni."

Tegnap, töltött paprika evés után, mikor felpattantam a bárszékről, egy baba kisujjnyi méretben szépen előbukkant a köldököm felett, én meg persze voltam olyan ökör, hogy megmutattam Krisztiánnak. Halálra vált szegényke és teljes frászban van, lehet, hogy haskötőt kell majd hordjak szerinte. Csak tudnám mire jó egy haskötő, ha belülről feszítik kifele a pocakomat, csak erősebb benn Jonathán, mint kinn egy haskötő? Persze rögtön felpattantam a netre és találtam vagy ezer bejegyzést, olyan nőkről akik sérvvel szültek és mindnek ugyanezt mondták, nincs értelme műteni, terhesség alatt úgyis szakadhat vagy nyúlhat. Hmm. Majd meglátjuk:)

Mindenesetre Orsika, Krisztián azonnali hatállyal letiltott minden létező hasizomerősítésről, tehát nemcsak a hasprés ugrott ami eddig is, hanem a tartásokat is el kell felejtenünk.

2012. január 8., vasárnap

6 ruha mínusz.

reggel megtörtént az első sokkhatás, 6 ruha mínusz úgy néz ki. Van három, teljesen egy kaptafára varrt (nem, nem tök ugyanolyan és nem, nincs túl sok ruhám, ez konkrétan az ÖSSZES dolgozós ruhám volt) ruhám, belebújtam ma az egyikbe és nem tudtam begombolni a mellemen. Úgyhogy H&M 34-es kollekció kuka, ahogy van. Rettenetes. Ennek örömére felvettem egy iszonyatosan dögös, pulóvernek kinéző ruhadarabot, ebből kettőm van, amire Krisztián a következő szavakkal reagált: "nagyon csinos vagy kismókus, dehát az a vonal, tudod az már nincs ott. De arról nem tehetsz!!"

Namost ez a vonal a derék és a csípő közötti vonal, ami tartotta a ruhát, úgyhogy erről a kettőről is bátran el lehet feledkezni. A Berlinből hozott kordruhám pedig szintén derékig gombolható, afelett nem, úgyhogy ha valaki igényt tart ezekre minimum egy évre de lehet, hogy örökre, nálam lehet átvenni őket, én meg húztam egy nadrágot.

nem leszek ilyen!! - facebook

Miki megígérte, hogy adhatok neki egy kézzel írt egy oldalas nyilatkozatot, amelyben felsorolom neki, hogy milyen nem leszek és majd ha kezdek én is a teljesen hülye anyuka szerepében tetszelegni, akkor felmutatja nekem és majd rájövök mit csinálok. A nyilatkozat meglesz, de hogy fog-e segíteni azt nem tudom..

facebook.

egyetlen egy dolog van amit még talán a hatszáz darab naponta elveszett, megtalált, fogadd örökbe, ne fogadd örökbe, megverték, nem verték meg kisállat-posztoknál is jobban utálok, az a 'Kisgyerekem alig aludt éjszaka' jellegű bejegyzések végeláthatatlan sokasága. Van olyan ismerősöm, akinek az összes (!) posztja az elmúlt másfél évben Nikikével foglalkozik, ez rettenetes, unalmas, kiábrándító. Ahelyett, hogy felrakna egy rakat fotót mint a normálisak, ahol látszik hogy milyen szerencsés, hogy egy ilyen tündérrel áldotta meg a sors, ez a típus minden reggel kiírja, hogy a baba eldobta a cumiját a baba megtalálta a cumiját a baba mégsem ült fel hatkor csak hétkor blablabla.

Tény, hogy nem muszáj olvasni, erre jutottam én is, amikor (még a saját babám kiderülése előtt:) ) blokkoltam a hölgyeményt egy rakat kisállatgyűjtővel egyetemben, mert unalmas. Nagyon unalmas. Hálisten kevés a gyerekes ismerősöm és többségük azért normális ilyen szempontból, de ettől félek ezzel együtt, nem szeretnék ilyen lenni. Bár azt sem írom ki, ha a férjem rosszul alszik, talán ugyanilyen tökéletesen érdektelennek fogom azt is megélni hogy a kisfiam (Krisztián szerint mindenképp fiú lesz) rosszul alszik és nem fogom kiposztolni. Ha mégis, lőjjetek le és fogadjátok örökbe a gyerekemet, ő nem tehet semmiről!!

6 hetesen

jártam ultrahangon!!!!!!!!!

(és már UHnak írom, amiből azt veszem észre, hogy kezdem azt a nyálas kismama-szlenget eltulajdonítani ami azért különösen hasznos mert végképp kívülállónak érzed magad, ha te nem vagy az, gusztustalan, rögtön ki is javítottam ultrahangra:))) )

Szabályos, kerek petezsák benne pulzáló szívcső. Atomjólhangzik. Az uram 5x hívott amíg a váróban ültem hogy na mi van - ez csak rosszabb lesz..:)

lebetegedtem.

sima megfázás, két nap alatt kialudtam, a következő eredményekkel:

- elmúlt a fáradtság, amint lement a hőemelkedésem, kipattantam a kanapéról
- elolvastam körülbelül ötszáz cikket a terhességgel kapcsolatos helyes táplálkozásról (miközben mindkét itthon töltött napon tésztát főztem magamnak pármai sonkával, fokhagymával, parmezánnal) és vagy ezer szüléstörténetet, ami alatt azt nem tudtam meg, hogy mikor kell beöntést és hasonló gusztustalan dolgokat alkalmazni és tényleg betétben kellene-e végignyomni az utolsó napokat, csak azt, hogy kinek hogy fogta a kezét a férje. Az enyém orvos hálisten, ott volt kb hetven szülésnél a különböző gyakorlatain és gyanítom idegbeteg lesz, fájni fog a dereka a sok állástól és biztos lesz benne, hogy rajta kívül itt mindenki hülye. Igen, én is:)

szóval elolvastam, hogy mit kellene érezzek, ehhez képest:

- nem hányok
- nem émelygek
- nem vagyok kívánós
- nincsenek érzelmi hullámaim

- a melleimen túl az egyetlen tünetem, hogy 3 centit vastagodott a derekam, Matyek szerint "tökéletesen hülye" vagyok, ettől független korábban 62 centi volt, most 65, de még mindig tartom a 49.5-51.5 kg közti súlytartományt, előbbit péntekre érem el, utóbbit hétfőnként szoktam.

5 hetesen

meghibbantam, totálisan.

- Krisztiánt rommá égettem, mert nem tudtam kitölteni egy A4es adatlapot, azt sem tudtam eldönteni a 'leánykori név' mezőbe saját vagy anyuci leánykori nevét kell beírni.
- három hónapja eltemetett kedves öreg rokonunkrol megkérdeztem, hogy van, holott ott voltam a temetésén.

folyton alszom.

Bogi folyton szekírozott, hogy nem pihenek eleget és mi lesz ebből így, nemhogy gyerek, hát úgy tűnik Jonathán is Bogi pártján van:) este tíz után alig bírok ébren maradni, délután is alszom.

a kettő érdekes kombinációja.

egymás után két napon állítottam véletlenül délutánra az ébresztőórámat (am helyett pm) és érkeztem másfél órával később melóba mint terveztem. A kötetlen munkaidő előnyei:)

megnőttek a melleim.

70B-s alapmérettel megáldva van hova. Olyannyira megduzzadtak es nőttek, hogy nemcsak új melltartót kell vegyek egész biztos és egész gyorsan, hanem a hason alvas is fájdalmas. Ez nem teljesen pozitívum ám, úgy kell elképzelni mintha egy melled úgy húsz összefüggő csomóból állna össze, a legkisebb érintésre is fájnak. A kétszáz cikk szerint ez normális és nem fog elmúlni, remekül hangzik:)

a cél

anno amikor a szakdolgozattal szenvedtünk, fejünkbe vésték, a pontos kérdésfelvetés, 'csapásirány' meghatározása nélkül még írni is kár nekiállni.
tehát:
a cél, hogy
1) anélkül oszthassam meg a 9 hónap érdekességeit-tanulságait, hogy bármelyik családtagomat-barátnőmet halálra untatnám a folytonos panaszkodással-lelkendezéssel (még nem tudom melyik fog következni:)) )
2) a 2., 3., 4. gyerek 9-9 hónapja alatt vagy mikor követnek végre a többiek, emlékezzek rá, hogy mi fog történni velem, ne csak annyit mondjak majd, 'áááá, el sem hiszed, milyen gyorsan elrepül, a szülés meg ugyanmár, persze fáj kicsit, de oooo igazából maga a csoda, majd meglátod.