12 hetesen

meguntam az alvást. Legkésőbb reggel 6h-kor felébredek, 7h-ig meg elmatatok, olvasok, böködöm az iphone-t, de visszaaludni már nem bírok. Este tízkor nemhogy álmos nem vagyok, de kezd visszatérni a régi énem, éjfél előtt az elalvás sem megy. Azért megpróbálom, mert Johanna gondolom szeretne pihenni, de nem nagyon sikerül. Tegnap tizenegy körül feküdtem, éjfél körül elaludtam, reggel 6h-kor már azzal a bizonyos fejfájással ébredtem, amit anno tapasztaltam, ha tíz óránál többet aludtam. A kávétól és egy liter víztől ez el szokott múlni, úgyhogy nem valami vészes dolognak kell elképzelni, de maga a tény, hogy hat óra alvás már túlalvásnak reagálódik, elég fura, tekintve hogy egy héttel ezelőtt a vacsora végére már csukódtak le a szemeim.

Amúgy a mellfeszülés megszűnt illetve lejjebb költözött, ha kenyeret eszem akkorára puffadok mint egy felszállásra készülő hőlégballon. A +2 kg megmaradt, 52kg vagyok a fél kilós pizsamát levonva:), 91-69-87-re dagadtam tovább, tehát a kisemberek további 3 centit nyomtak szét a csípőmön, ezt érzem is néha egyébként, a forgók továbbra is fájdogálnak alkalmanként.

A kívánósság néha szintén előjön, két napja például semmi más nem jár az eszemben, mint egy korsó csapolt Guinness. Leszámítva, hogy egyáltalán nem iszom és ihatok alkoholt, ez azért különösen kellemes, mert ilyet utoljára egy írországi tréningen ittam tavaly és egészen elképesztően más íze van, mint egy dobozosnak, vagy egy itthon bárhol kaphatónak, tehát még ha akarnám sem tudnám beszerezni. És nem, ez nem sznobizmus, utáltam a Guinness-t korábban, ott sikerült megszeretni - tény azonban, hogy becsülettel dolgoztunk a kérdésen egy álló héten át. 

Ja, és mielőtt Anyuka vérszemet kap, hogy heteken át egy pizsamában állok a mérlegre, szeretném jelezni, hogy a pizsamát ki szoktam mosni, rendesen, magas hőfokon, nem csak úgy öblögetve :)