2012. június 22., péntek

Mit fogsz csinálni két hónapig itthon?


kérdezte tegnap Bogi, ami szöget ütött a fejembe. "Hát pakolok, készülődöm, ezer dolog van még, nem hiszed el mennyi!" - válaszoltam kapásból, de ma reggel megint eszembe jutott a kérdés.

Tényleg, mit fogok csinálni? Johanna szobája még sehol sem áll, azontúl a ház is messze van attól, hogy késznek tudjuk nevezni. Tegnap az asztalosokra várva leírtam, hogy miket kell még megcsinálni a házban ahhoz, hogy tökéletesnek késznek nyilváníthassuk. 54 to-do gyűlt össze a listán, van köztük 2 és 20 emberórás feladat is. Rossz hír viszont, hogy a lista az uram bosszantásán kívül sokra nem alkalmas, tekintve hogy se Jo, se én nem tudunk például villanyt szerelni. És ha tudnánk sem állhatnánk létrára. És dobozokat sem pakolhatunk. És tujákat sem áshatunk ki. És a padlásra sem vihetjük fel a Lengyel Orchideás Étkészletet (LOÉ).

Úgyhogy Bogi kérdése jogosnak nyilvánítandó. Még 5 munkanapom van hátra, aztán 40 munkanapnyit kellene elütni úgy, hogy

1) beszélőviszonyban maradjak Krisztiánnal, tehát ne szekírozzam folyton, hogy mikor ér már haza
2) elkészüljön a lista összes pontja úgy, hogy én kibírom hogy 40 napig nem mászom létrára egyszer sem
3) ne unjam magamat halálra

Ambivalens érzések keringenek bennünk őszintén szólva. Egyrészt alig várom, hogy otthon legyek és nekiállhassak Jo szobájának, a garázsnak, a lomtalanításnak, a gazolásnak stbstb, másrészről 2002 óta dolgozom és ezalatt az időszak alatt egyetlen egyszer volt szünet két munkahelyem között az is csak azért, mert egyetemre jártam és biztosnak tűnt, hogy ha mellette dolgozom, pénzem lesz, csak diplomám nem, tekintve hogy annyiszor rúgtak ki, hogy tantárgyújra-felvételen (de szép szó!!!) voltam számvitelből. Úgyhogy amíg le nem vizsgáztam, nem dolgoztam. A sikeresnek mondható negyedszerre de elégséges vizsga után a velem szenvedő leányzóval féllábon körbeugráltuk az egyetem megfelelő szintjét örömünkben, berúgtunk és következő hétfőn munkába álltam. Ez 2006 februárjában, tehát több mint 6 éve volt úgyhogy sajnos fogalmam nincs, mit kell csinálni, amikor az embernek nincs dolga!!!

TV Paprikát nézni a kanapén, lébecolni apuci medencéjében vagy Mikest, Lédát, Vivient dajkálni persze örvendetesnek hangzik, de ezt csak nem űzhetem két hónapon át. Esetleg felvarrhatom a két hónapja leesett gombot a díszpárnáról a nappaliban, de ezt sem hiszem, hogy tizenkét percnél több időt igénybe vesz, ennél nehezebb fizikai munkától meg tiltva vagyok. Lehet be kell osztanom majd az időmet, mint az ominózus Nick Hornby filmben/könyvben Hugh Grant-nek, "excersizes - 3 units".

És nem, nem várom a tippeket. Ha jól látom facebookon, a világutazó Olvasó egy része úgyis hajót épít Duplóból Balatonkenesén, ez sem hiszem, hogy fél munkanapnál több időt venne igénybe, legyen az a Titanic apró mása. De nem tudom fog-e ez menni. Lássuk be, a semmittevésre születni kell. :)


ui: azoknak, akik nem látták volna az About a Boy-t, az ominózus jelenet az első harminc másodpercben
http://www.youtube.com/watch?v=74256F5BtiI&feature=relmfu

3 megjegyzés:

  1. nemcsak hajót, kacsát is, jó?!

    VálaszTörlés
  2. Ezek nem tippek, hanem tények: Gyerekbútor, pelenkák, előkék vásárlása, védőnő, NST naponta (jó ez csak a végén, előtte hetente), pihegés a melegben, nem akarok csinálni semmmmiiiiiiitttt mert megsülök. Jah...és minden nap ebédfőzés nekünk, amikor nem lesz "étterem", nem elég ez?:)

    VálaszTörlés