2012. március 1., csütörtök

14 hetesen

minden tünet elmúlt. Fáradtság nincs, 8 óra alvás sem kötelező már, kisimultabb vagyok, mint valaha, a karjaim a vénáim hűlt helyén kicsit lilák, de fájni nem fájnak, ahogy a fogam, a csípőm, meg a melleim sem.

Munkaundor tökéletesen elmúlt, fészekrakó ösztön folytonos növekedésben, ha így folytatódik a családanya szerepkör kialakulása, még a végén beteszek egy mosást hétköznap. Továbbra is túl sokat eszem édességet, de leredukáltam csak arra, amit mástól kapok, a nyitott bonbonos dobozok, sósperecek már hidegen hagynak.

A pocakom jelentős növekedésnek indult, 51.8 kg voltam ma reggel pizsi nélkül, azaz mondjuk 1.8 kg-t híztam eddig, 87-75-86-ra nőtt tovább a pocakom, összesen már 13 centit, azaz 21%-ot.

Apuci felhajtotta az új kismama nadrágomat, ami szuper kényelmes, szuper jól áll (én állapítottam meg nagyon objektíven, mert Krisztián nem volt hajlandó kinyitni a szemét reggel 7h-kor mikor távoztam a szokásos reggeli vérvételre) és szuper nagy pocakom van benne. Ahogy Orsi kolleganőm mondta reggel: "de terhes vagy ma!" :) De tényleg, mert hárman simogatták meg Jonathánt ma a folyosón, míg telefonáltam, szóval a tanulság, hogy nyárra sem szabad majd fehér pólókat venni, mert látszani fognak a kéznyomok.

A gondolataim a süti- és kenyérsütés mellett kezdenek visszatérni az autóhoz is, az iphone-ra múlt héten letöltött visszaszámláló alkalmazás szerint még 17 hetem és 1 napom van, hogy élvezzem Mr. Twelvetrees* társaságát, utána véget vetünk rövid, de annál szorosabb kapcsolatunknak. Hogy mi jön utána, még mindig kérdéses, alaposan szemügyre véve bátyámék új babakocsiját, a Kia Picanto egész biztosan le fog hullni a listáról, szerintem a babakocsi mind a négy ülést kivéve sem férne bele, nemhogy a csomagtartójába.


*a múltkori privátban érkezett kérdésözönre reagálva Mr. Twelvetrees a november elején kapott csodálatos mélykék 2,0L turbodiesel (azt hiszem a Mitchubishi is turbodiesel volt, szóval ez magában nem sokat mond azért :)) ), vadonatúj Insignia, aki minden létező extrája mellett még parkolni is tud, nemcsak nálam jobban, hanem tényleg. A járgányt Sári nevezte el Mr. Twelvetrees-nek, a Csengetett Mylord udvarias és elegáns komornyikja után, hiszen az autó kedvesen elköszön mikor kiszállsz, ezt az előzékenységet meg igazán csak egy James-hez hasonló angol gentleman-től várhatja el manapság az ember.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése