Nem ez volt a terv!!!

Reggelre belázasodtam. Grrr. Érettségem mutatja az a meglepő tény, hogy ahelyett, hogy ezt ügyesen elhallgattam volna, szóltam Krisztiánnak is, ráadásul nyilván ez alkalommal a baba is úgy döntött, hogy inkább alszik, ahelyett hogy velem kelne a reggeli kávéra, sőt utánra kajára-cukrosra sem mozdult, hát azonnal irány a doki.

Persze a kisliba a kocsiban már megmozdult, úgyhogy ezzel az ijedtség el is múlt hálisten, sőt az ultrahang szerint őnagysága majd 3 kg, rendben van a szívhangja és a méhszájam is zárt. A doki egyébként azt mondta, hogy ha nincs utána szülés, akkor nincs jelentősége a jóslófájások gyakoriságának, úgyhogy bárkinek majd lesz, ne higgye el, hogy óránként négyszer lehet csak ilyesmije. Ez a jó hír. A rossz az, hogy a normálisnál kevesebb a magzatvíz, úgyhogy jöhettünk tovább a kórházba, hogy CTG-vel is megnézzék a bébit, meg hogy lefussuk a szokásos vér- és vizeletvizsgálatokat. A doki szokás szerint egy tündér volt egyébként, már reggel a telefonban is olyan volt a hangja, hogy talán még Anyucit is képes lenne megnyugtatni, ha mondjuk elveszne a macskája 12 órára :)

Annyit viszont azért megemlített, hogy mivel nem tudjuk mi okozza a lázat, ráadásul kicsit kevés a magzatvíz is, a baba meg amúgy készen van, lehet hogy az lesz a döntés, hogy jobb lenne Johannának itt kinn, mint ott benn a kényelmes kis pocakomban. Igazán személyeskedő megjegyzés, nem tudom járt-e már kórházban. Mindenesetre felteszem zárt méhszájjal lélegezhetek egy darabig, mire kibújik a hölgy, szóval a hír nem túl jó lássuk be. Bár legalább nem veszteném el a reményt, hogy amúgy nekem van igazam, csak a körülmények nem voltak túl kedvezőek a módszer teszteléséhez, majd a következőnél.

Szóval itt vagyok a klinikán, elkezdtek antibiotikumozni, hogy kipurcantsák a fertőzést és várom a leletek eredményeit, az biztos, hogy valami gyulladás, csak nem tudjuk milyen. A fejemet tenném rá, hogy a vesém hülyéskedik egyébként, egyrészt volt már vesegyulladásom ezelőtt pár évvel, másrészt úgy fájt a derekam két napja, hogy csak állni tudtam, így legalább Jo összes ruhája bevasalva várja őt a szekrényben:) Akkor a derékfájást nyilván a terhességnek tulajdonítottam, de simán lehet, hogy gyanúm alaptalan volt és szegény kislány ez esetben ártatlan. Egy éjszakát biztos itt tartanak, aztán majd meglátják.

Matyek mindig azt mondta, hogy én a meggyet is magozva szedem le a fáról, hát lehet benne valami. Még át sem vettem az ágyamat, már szóltak, hogy az ügyeletes orvos kérésére áthelyeztetnek egy egyágyas szobába, mert hátha fertőző vagyok. Király. Nyilván ez az idilli állapot a saját fürdővel/WC-vel és a cirka 15nm-es szobával egész addig tart, amíg meg nem jönnek a leletek, de akkor is. Abban legalább biztos vagyok, hogy ha Jo megszületik és van szabad szoba, én bizony erre nem fogom sajnálni a 10.000 HUF-ot éjszakánként. Korzikán aludtunk lepukkantabban 50EUR-ért is, és ott kefírt, light vajat és 2 zsemlét sem adtak vacsira, szóval biztos vagyok benne, hogy a költségvetési bizottságnak sem lesz ellenvetése.